Emberi agyhoz hasonlóan működő chipeket tervez az IBM

Bár úgy tűnik, a mesterséges intelligenciának nincsenek környezeti költségei, kiderült, hogy nagyon is vannak. Hatalmas mennyiségű energiát esznek a szervergépek és rengeteg hőt bocsátanak ki – ez pedig nem maradhat így hosszú távon. Az IBM technológiai cég szerint erre megoldást jelenthetnek az emberi agyról mintázott chipek. 

Ahogy már a Makronómon beszámoltunk róla, igencsak sokat fogyaszt a mesterséges intelligencia. Rengeteg áramot „eszik” és nem kevés hőt bocsát ki. Emellett a szervergépeket hűtő vízről sem szabad megfeledkezni. 

Az IBM által fejlesztett mesterségesintelligencia-chip prototípusa – elmondásuk szerint – a jelenlegi MI-chipeknél hatékonyabb, ez pedig az emberi agyban lévő kapcsolatokhoz hasonlóan működő alkatrészeknek köszönhető – közölte a vállalat.

A hagyományos számítógépekhez képest „az emberi agy hatalmas teljesítményre képes, miközben kevés energiát fogyaszt” – mondta Thánosz Vaszilópulosz tudós, az IBM zürichi kutatólaboratóriumának munkatársa.

A BBC-nek kifejtette, hogy a kiváló energiahatékonyság azt jelentené, hogy „a nagyobb, összetettebb munkameneteket alacsony energiafogyasztás mellett lehetne megvalósítani”, például autókban vagy mobiltelefonokban.Tehát nem csupán a környezetnek, de nekünk, felhasználóknak is kedvezőbb, hiszen az alacsonyabb energiafogyasztás hosszabb akkuidőt jelentene az eszközeinkben.

„Emellett a felhőszolgáltatók is használhatják ezeket a chipeket az energiaköltségek és a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére” – tette hozzá.

Hogyan működik?

A legtöbb chip digitális, azaz az információt a 0 és az 1 sorozataként tárolja. Az új megoldás azonban úgynevezett memrisztor alkatrészeket használ, amelyek analógok, tehát sokkal több számot használnak erre a célra. Az emberi agy is analóg, a memrisztorok működése tehát hasonló ahhoz, ahogyan az agyban a szinapszisok működnek – írja a BBC.

Ferrante Neri professzor, a Surrey Egyetem munkatársa elmagyarázta, hogy 

a memrisztorok a természet által inspirált számítástechnikához tartoznak, amely az agy működését utánozza. Egy memrisztor tehát az emberi agyhoz hasonlóan „emlékezhet” az elektromos előzményeire, 

hasonlóan a biológiai rendszerben lévő szinapszisokhoz.„Az egymással összekapcsolt memrisztorok egy biológiai agyhoz hasonló hálózatot alkothatnak” – fejtette ki, majd hozzátette, hogy optimista az ilyesfajta technológiát alkalmazó chipek jövőjét illetően. Azonban azt is megemlítette, hogy a memrisztoralapú számítógépek kifejlesztése nem egyszerű feladat, és a széles körű elterjedése néhol akadályokba ütközik, hiszen ezek kifejlesztése nem olcsó mulatság.

A BBC szerint az IBM prototípusához hasonló chipek rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha leváltanák a manapság népszerű nagy teljesítményű MI-chipeket. Emellett az energiaigényes adatközpontok hűtéséhez szükséges vízmennyiséget is csökkenthetnék. 

James Davenport, a Bath Egyetem informatikaprofesszora szerint az IBM ötlete érdekes, de nem feltétlenül megoldás a problémára, inkább csak „egy első lépés” a megoldáshoz vezető úton.